A 2025-ös szám matematikai érdekességei

Picture of matematikai alkalmazások

matematikai alkalmazások

Matematikai érdekességek, amelyek jól jöhetnek az érettségin vagy a felvételin is.

Alkalmazások

2025 a matematikában

Aki 2025-ben matematikából felvételizik, érettségizik vagy versenyen indul, az számíthat rá, hogy a 2025 előkerül a feladatok között. Az évszámokkal kapcsolatos feladatok sok példasorban kedveltek, azonban 2025 egy rendkívüli szám, amelynek sok érdekes tulajdonsága van. Az alábbiakban áttekintünk több matematikai érdekességet, önmagukban is meglepőek lehetnek a matematika iránt érdeklődőknek, de feladatok során is megjelenhetnek.
A Nim játék egy ősi stratégiai játék, amely a kombinatorikus játékelmélet fontos példája. Ebben a posztban bemutatjuk a Nim játék történeti hátterét, a játékszabályokat, a játék során alkalmazandó stratégiákat, valamint részletesen tárgyaljuk a Nim-összeg fogalmát. A játékban nyerő helyzetek kiszámítása a Nim-összeg segítségével történik, amely lehetővé teszi, hogy a játékosok kiszámítsák a legjobb lépést minden helyzetben.
A Nim játék eredete nem teljesen ismert, de évszázadok óta játszották különböző formákban a világ számos részén. A játék modern változatának matematikai elemzését Charles L. Bouton készítette el 1901-ben, aki először dolgozta ki a nyerő stratégiát, és bevezette a Nim-összeg fogalmát. A játék érdekes módon kapcsolatban áll a digitális rendszerekkel, mivel a stratégia kulcsa a kettes számrendszerben végzett műveletek alkalmazása.
A Nim játékszabályai
A Nim játékban az alábbi alapvető szabályok érvényesek:
  1. A játékosok előtt több sorban különböző számú elemek találhatók (például korongok, kövek, stb.).
  2. Két játékos felváltva lép.
  3. Egy lépésben egy sorból a játékos tetszőleges számú elemet eltávolíthat (akár egyet, akár az összeset).
  4. A játék addig tart, amíg minden elem el nem fogy.
  5. Az a játékos veszít, aki az utolsó elemet eltávolítja.

Egyszerűbb tulajdonságok - általános iskola

1. Négyzetszám
\[
\begin{aligned}
45^2=2025
\end{aligned}\notag
\]
2. Négyzetösszeg tulajdonság

Ez az összefüggés azt mutatja, hogy ha két számot, például 20-at és 25-öt összeadunk, majd négyzetre emelünk, a végeredmény 2025 lesz.

\[
\begin{aligned}
(20+25)^2=2025
\end{aligned}\notag
\]
3. Számsorozat összegének négyzete

Az első kilenc pozitív egész szám (vagy az első 10 természetes szám) összege 45, amelynek négyzete szintén 2025.

\[
\begin{aligned}
(1+2+3+\cdots+9)^2=45^2&=2025\\
(0+1+2+\cdots+9)^2=45^2&=2025\\
\end{aligned}\notag
\]
4. Hatványok összege
\[
\begin{aligned}
3^6+6^4=2025
\end{aligned}\notag
\]
5. Számjegyek növelése

Ha a 2025 minden számjegyéhez hozzáadunk 1-et, az új szám: 3136. Érdekesség, hogy ez is egy négyzetszám.

\[
\begin{aligned}
3136=56^2
\end{aligned}\notag
\]
6. Számjegyek összege
A \(2025\) számjegyeinek összege: \(2+0+2+5=9\) ami azt jelenti, hogy a szám osztható 3-mal és 9-cel.

Összetettebb tulajdonságok - középiskola

1. Diofantoszi egyenlet

Oldjuk meg az alábbi egyenletet, ahol \(a,b\in\mathbb{N}\).

\[
\begin{aligned}
a^2-b^2=2025\\
\end{aligned}\notag
\]
Felhasználjuk az \(a^2-b^2=(a+b)(a-b)\) azonosságot, illetve a \(2025\) osztópárjaira:
\[
\begin{aligned}
1\cdot 2025&=2025\\
3\cdot 675&=2025\\
5\cdot 405&=2025\\
9\cdot 225&=2025\\
15\cdot 135&=2025\\
25\cdot 81&=2025\\
27\cdot 75&=2025\\
45\cdot 45&=2025\\
\end{aligned}\notag
\]
A fenti eseteket egyenkét meg kell oldani pl.:
\[
\left\{
\begin{aligned}
a+b=75 \\
a-b=27 \\
\end{aligned}\notag
\right.\implies (a;b)=(51;24)
\]
Az összes megoldás:
\[
\begin{aligned}
(a;b)&=(1013;1012)\\
(a;b)&=(339;336)\\
(a;b)&=(205;200)\\
(a;b)&=(117;108)\\
(a;b)&=(75;60)\\
(a;b)&=(53;28)\\
(a;b)&=(51;24)\\
(a;b)&=(45;0)\\
\end{aligned}\notag
\]
Két egymást követő természetes szám \((1012,\;1013)\) négyzetének különbsége is lehet 2025, azaz \(1013^2-1012^2=2025\).
2. Nikomakhos tétele

A 2025 kapcsolódik Nikomakhos híres tételéhez, amely szerint az első \(n\) pozitív egész szám köbének összege megegyezik az első \(n\) pozitív egész szám összegének négyzetével. Például az első 9 szám köbeinek összege

\[
\begin{aligned}
1^3+2^3+3^3+\ldots+9^3=(1+2+3+\ldots+9)^2=2025
\end{aligned}\notag
\]
Általánosságban, az első \(n\) szám köbének összege:
\[
\begin{aligned}
1^3+2^3+3^3+\ldots+n^3=\left(\frac{n(n+1)}{2}\right)^2
\end{aligned}\notag
\]
3. 2025, mint háromszögszámok összege

Háromszög számoknak nevezzük azokat a számokat, amelyek az alábbi ábrán látható, egyenlő oldalú háromszöget formázó alakzatban található pontok számából kerülnek kialakításra.

\(n=1\)
\(\bullet\)
\(T_1=1\)
\(n=2\)
\(\bullet\)
\(\bullet\,\bullet\)
\(T_2=3\)
\(n=3\)
\(\bullet\)
\(\bullet\,\bullet\)
\(\bullet \bullet \bullet\)
\(T_3=6\)
\(n\)\[
\begin{array}{c}
\vdots
\end{array}\notag
\]
\(T_n=\dfrac{n(n+1)}{2}\)
A fenti jelölésekkel:
\[
\begin{aligned}
2025=T_{43}+T_{44}=\frac{45\cdot 46}{2}+\frac{44\cdot 45}{2}=1035+990\\
\end{aligned}\notag
\]
4. \(9×9\)-es négyzetháló

\(9×9\)-es négyzetháló hány téglalapot határoz meg?

\[
\begin{array}{|c|c|c|c|c|c|c|c|c|}
\hline
\phantom{0}&\phantom{0}&\phantom{0}&\phantom{0}&\phantom{0}&\phantom{0}&\phantom{0}&\phantom{0}&\phantom{0}\\
\hline
\:&\cellcolor{#71abff}{\;}&\cellcolor{#71abff}{\;}&\cellcolor{#71abff}{\;}&\:&\:&\:&\:&\:\\
\hline
\:&\cellcolor{#71abff}{\;}&\cellcolor{#71abff}{\;}&\cellcolor{#71abff}{\;}&\:&\:&\:&\:&\:\\
\hline
\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:\\
\hline
\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:\\
\hline
\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:\\
\hline
\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:\\
\hline
\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:\\
\hline
\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:&\:\\
\hline
\end{array}\notag
\]
Bármely téglalap oldala illeszkedik a fenti négyzetháló valamely vonalára, azaz a \(10\) vízszintes vonalból és a \(10\) függőlegesből is \(2-2\)-t kell kiválasztani és a lehetőségek számát szorozni.
\[
\begin{aligned}
\binom{10}{2}\cdot\binom{10}{2}=45\cdot 45=2025
\end{aligned}\notag
\]
Általában \(nxn\)-es négyzetrács vonalai által meghatározott téglalapok száma:
\[
\begin{aligned}
\binom{n+1}{2}\cdot\binom{n+1}{2}=4\binom{n+1}{2}^2
\end{aligned}\notag
\]
5. \(9×9\)-es szorzótábla

\(9×9\)-es négyzetháló első sorába és első oszlopába írjuk \(1\)-től \(9\)-ig a számokat. A többi mezőbe írjuk a sor elején és az oszlop tetején lévő számok szorzatát

\[
\begin{array}{|c|c|c|c|c|c|c|c|c|}
\hline
1&2&3&4&5&6&7&8&9\\
\hline
2&4&6&8&10&12&14&16&18\\
\hline
3&6&9&12&15&18&21&24&27\\
\hline
4&8&12&16&20&24&28&32&36\\
\hline
5&10&15&20&25&30&35&40&45\\
\hline
6&12&18&24&30&36&42&48&54\\
\hline
7&14&21&28&35&42&49&56&63\\
\hline
8&16&24&32&40&48&56&64&72\\
\hline
9&18&27&36&45&54&63&72&81\\
\hline
\end{array}\notag
\]
A táblázatban szereplő számok összege \(2025\)
\[
\begin{aligned}
1+2+\ldots+9&=45\\
2+4+\ldots+18&=2\cdot 45\\
3+6+\ldots+27&=3\cdot 45\\
4+8+\ldots+36&=4\cdot 45\\
5+10+\ldots+45&=5\cdot 45\\
6+12+\ldots+54&=6\cdot 45\\
7+14+\ldots+63&=7\cdot 45\\
8+16+\ldots+72&=8\cdot 45\\
9+18+\ldots+81&=9\cdot 45\\
\end{aligned}\notag
\]
A fenti sorok összege
\[
\begin{aligned}
(1+2+\ldots+9)\cdot 45=45\cdot 45=2025\\
\end{aligned}\notag
\]
5. Becslések – Egyetemi statisztika
Statisztikai becslések
2025

5. Becslések – Egyetemi statisztika

990 Ft
(Az ár tartalmazza a 27% ÁFA-t)
A kurzus lejárata:
2025. július 15.
6. Hipotézisvizsgálat – Egyetemi statisztika
Hipotézisvizsgálat
2025

6. Hipotézisvizsgálat – Egyetemi statisztika

990 Ft
(Az ár tartalmazza a 27% ÁFA-t)
A kurzus lejárata:
2025. július 15.